Tanulmányok a pszichoanalízis és a pszichodráma témaköreibol

Lélekben Otthon Könyvek, Budapest, 2010. ISSN 2061-0386
Erdélyi Ildikó életmûve kiemelkedô a hazai pszi¬choanalitikus, pszichoterápiás szakirodalom¬ban. Nem csupán korábban „Tér és tükör” cím¬mel megjelent könyve és a pszichoterápiás tan¬könyv második kiadásában megjelent kiemel¬kedô fejezete – amely utóbbi a pszichoanalízis¬sel kapcsolatos ismereteket foglalja össze tömö¬ren, de ritkán olvasható kiváló hangsúlyozással és tárgyismerettel –, de most megjelent leg¬újabb kötete is egyértelmûen igazolja a recen¬zió kezdô mondatát.
A kötet két részre tagolt, az elsô nagy fejezet a pszichoanalízis témakörében közöl korábban megjelent tanulmányokat, míg a második rész a csoport-pszichoterápia és a pszichodráma té¬maköreibôl merít. A könyvben megjelent írások legnagyobb érdeme, hogy kiváló arányérzékkel és ebbôl következô hitelességgel egészíti ki a szövegkorpuszban egymást a magabiztosan ke¬zelt elméleti háttér és a több évtizedes terápiás tapasztalat lenyomata, az esettanulmányok, részletek gazdagsága. A könyvet Pécs és Buda¬pest között olvastam végig mohón és nagy kedvvel, a kötet oldalai, a könyvben közölt iz-galmas esetrészletek úgy suhantak el a recen¬zens elôtt, mint a vonatpálya melletti fák, bok¬rok, patakok, a kötet szemantikája mögött a va¬lóság – a címben is foglalt mágikus síkja – a lacani „imaginárius” és sok helyen a „valós” re¬gisztere jelentkezik be. Erdélyi Ildikó magabiz¬tosan mozog valamennyi pszichoanalitikus irány keretei között, kiemelendô és egyedüli azonban a hazai pszichoanalitikus szakiroda¬lomban, ahogy a francia pszichoanalitikus ha-gyományok legkiemelkedôbb szerzôinek (Lacan, Dolto, Anzieu, Green) munkáiban kalauzolja az olvasót. Erdélyi Ildikó a francia iskola legsajáto¬sabb jegyének a költôi, metaforikus nyelvhasz¬nálat, terminológia bevezetését látja. Izgalmas a különnemû testvérkapcsolatok pszichoanali¬tikus megközelítésének bemutatása. A korai ödipális elméletek után a duálúniós teóriák ke¬retében a hasonmásság pszichoanalitikus el-méleteivel ismerteti meg az olvasót a szerzô, így mások mellett Freud, Rank és Dolto vonatkozó teóriával. Fontos fejezet az álom-munkával kap-csolatos rész, ahogy a test pszichoterápiás, vi¬szontáttételes vonatkozásait tárgyaló szakasz is. A pszichodrámával kapcsolatos részben jól ta¬pintható a csoportközpontú pszichodráma Mérei Ferenc által kidolgozott módszertana és szemlélete, különösen tetszetôs a szintén „fran¬ciás” „Szürrealista kalandok pszichodrámában” címû fejezet. A „Fantomok és más örökségek” címû rész az intergenerációs traumaátadás kér-déskörét mutatja be, ismét csak gazdag saját esetanyaggal illusztrálva.
Erdélyi Ildikó könyve kiemelkedô mozzanata az utóbbi évek pszichoterápiás könyvkiadásá¬nak, minden gyakorló pszichiáternek és pszi-chológusnak melegen ajánlható.
Tényi Tamás