Gondolatok Erdélyi Ildikó: Álomkönyv – című pszichoterápiás álommunka című könyvéhez Letöltés
Tovább olvasom
Monthly Archives: március 2015
Valamikor a 70-es ével végén, amikor Párizsból több éves távollét után visszatértem, a szomszédban lakó Gyurkovics Ági szólt, hogy menjünk együtt tornázni. Tudta, hogy valaha versenyző voltam, hogy „függő” vagyok, s hogy gyönyörűséget szerez számomra a mozgás. Azon a szombaton, az első óra előtt, pont azt a bőrcsipegető izgalmat éreztem, amely a versenyek előtt meglepett, de akkor már ott álltam a Kapás utcai terem tükreivel szemben, az ajtóval átellenben, azon a helyen, amely mindig is a helyem maradt. Megszólalt a zongora, és hirtelen a múltból előbukkantak kislány- és serdülő korú hasonmásaim, akik mind-mind a zenére mozogtak egymástól függetlenül, mégis nagyon hasonlóan egymáshoz. Az emlékek azonban hirtelen elhalványultak, amikor Hajós Klára megjelent, és elkezdődött az óra. Egyenes tartású elegáns figurája rögtön…
Klinikai szociálpszichológia, „szociál-pszichoanalízis” és az alkotás lélektana[1] Erdélyi Ildikó: Tér és tükör. Mindennapi kísérteteink, Flaccus, Budapest, 2004. 181 oldal, 2200 Ft. „Tér és tükör. Mindennapi kísérteteink” – különös cím egy különös könyv borítóján, rejtelmeket sejtető, akárcsak a Bosch-festmény, amely fölött és alatt olvasható. Ha az olvasó, ahogyan e recenzens, időnként jár könyvesboltok „pszichológia” és „társadalomtudomány” feliratú polcai előtt, bizonyos idő elteltével rutinossá válik, nem hagyja, hogy elbűvölje a műalkotásnak álcázott tudomány: a szerző nevét keresi és nem a provokatív, avagy éppen rejtelmeket sejtető címeket, és az ízléses borítókat. Ahogyan megtanultuk tudomány és művészet különbségeit, éppen úgy azt is elsajátítjuk, hol húzódnak a tudományok határai, mi magunk melyik tudományterületet műveljük, érezzük azt is, mikor merészkedünk idegen földekre, felismerjük az idegen fogalmakat,…
A „tükör” szerepe a pszichodráma-terápiában és -pszichodráma- képzésben[1] “Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről-színre; most rész szerint van bennem, akkor pedig ugy ismerek majd, a mint én is megismertettem.” [Pál I.levele a Korintoszbeliekhez,13:12.] Bevezetés Pszichodráma -terápiás és képzési gyakorlatomban az utóbbi tiz év folyamán a Moreno által kialakitott protagonista-központú pszichodrámát használom, amelyben minden alkalommal egy-egy csoporttag lesz a főszereplő, s ehhez az eljáráshoz illesztem hozzá a Méreivel közösen kidolgozott csoportcentrikus pszichodrámát (Mérei és mtsai,1987). A protagonista központú pszichodráma fókuszterápiaként működik, még pedig úgy, hogy a csoportban a protagonistával készített interjúból közösen emeljük ki az aktuális témát és tesszük át akcióba a szinpadon. Valamennyi szerepet a protagonista játssza elő. A tükörtechnikát többféleképpen és elég gyakran alkalmazom, mivel általa…
Erdélyi Ildikó: Mágikus és hétköznapi valóság Tanulmányok a pszichoanalizis és pszichodráma témaköreiből. Lélekben otthon könyvek 248 oldal, 3600 Ft. 2010 Oriold és Társai Kiadó, Budapest ISBN 978-963-9771-35-2 Különös élmény megélni szemléletünk és világlátásunk eltérő optikáit és az ezeken át közvetitett , bemutatott, megjelenitettvalóságot. Ez az élmény keriti hatalmába az olvasót, amikor Erdélyi Ildikó pszichoanalitikus pszichodramatistának, a testtel-lélekkel, belvilággal és a külső kapcsolati dramatikus sur plus realité-vel játszó pszichoterapeutának a tanulmányait olvassuk. A szerző egyetemi tanár, hivatása az edukativ elemeket is természetessé teszi a munkájában, de sokkal kevésbé az értelmező-magyarázó rendszerében, mint inkább az „utánpótlásnevelő” aktivitásának láttatásában. A csoportdinamika és dramatikus munka láttatása olyan tanitványi kör bevonásával valósul meg ebben a könyvben, amelyből valódi „hivatás-személyiség formáló” folyamat tárul elénk. A kötetbe…
Lélekben Otthon Könyvek, 2010. augusztus 30. Könyvismertetés A szerző a pszichoanalitikus- és a pszichodramatikus közösségünknek ismert és elismert tagja, mind a kétféle módszer kiképző terapeutájaként, mind a Károli Gáspár Egyetem pszichológia szakának egyetemi tanáraként. Az alcím tanúsága szerint a szerző mindkét szakmai identitása megjelenik az összegyűjtött írásokban (I rész. A Pszichoanalízis témaköreiből. II.rész. Acsoport-pszichoterápia és a pszichodráma témaköreiből). Arról, hogy mi indokolja a kétféle módszer írásainak közös kötetbe rendezését, már a főcím alapján tájékozódhatunk: az a pszichoanalitikus elméleten nyugvó klinikai gyakorlat, amelyben a páciens fantáziájának termékei és a valóság elemei egyenrangú figyelmet kapnak a terapeuta beállítódásában. A könyv egyes darabjai részben a szerző 2005-2009 között megjelent/átdolgozott cikkei, részben új tanulmányok. Kettő közülük szerzőtársakkal, tanítványokkal (Sáfrány Eszter, Sujtó Katalin, Sipos Lilla)…
Tanulmányok a pszichoanalízis és a pszichodráma témaköreibol Lélekben Otthon Könyvek, Budapest, 2010. ISSN 2061-0386 Erdélyi Ildikó életmûve kiemelkedô a hazai pszi¬choanalitikus, pszichoterápiás szakirodalom¬ban. Nem csupán korábban „Tér és tükör” cím¬mel megjelent könyve és a pszichoterápiás tan¬könyv második kiadásában megjelent kiemel¬kedô fejezete – amely utóbbi a pszichoanalízis¬sel kapcsolatos ismereteket foglalja össze tömö¬ren, de ritkán olvasható kiváló hangsúlyozással és tárgyismerettel –, de most megjelent leg¬újabb kötete is egyértelmûen igazolja a recen¬zió kezdô mondatát. A kötet két részre tagolt, az elsô nagy fejezet a pszichoanalízis témakörében közöl korábban megjelent tanulmányokat, míg a második rész a csoport-pszichoterápia és a pszichodráma té¬maköreibôl merít. A könyvben megjelent írások legnagyobb érdeme, hogy kiváló arányérzékkel és ebbôl következô hitelességgel egészíti ki a szövegkorpuszban egymást a magabiztosan ke¬zelt elméleti…
Tanulmányok a pszichoanalízis és a pszichodráma témaköreiből Oriold és társai, Bp., 2010. 248 old., 3150 Ft Erdélyi Ildikó tanulmánykötete olyan tudományos nyelvhasználat meghonosítására törekszik, amelyben együtt tárgyalhatók a művészeti alkotások a szociálpszichológiai és pszichoanalitikus jelenségekkel. A közös nevező ez esetben a mágikus, fantáziával, játékkal, érzelmekkel telített, alkotó belső világ. A freudi metapszichológia kialakulása óta a pszichoanalitikus elméletek művészeti utalásai, mitológiai „kölcsönzései” híven tükrözik azt a katalizátorfunkciót, amelyet a művészet a lelki élet megragadásában betölthet. A hősök vívódásaiban, sorsuk alakulásában az emberi élet egyetemes mozgatórugói, fordulópontjai ragadhatók meg, amit mind a tudományos elméletalkotás, mind a pszichoterápiás gyakorlat jól kiaknázhat. Erdélyi Ildikó e kettő között ver hidat a terápiás eseteket tudományos precizitással feldolgozó, az elméleteket beszédes esetleírásokkal szemléltető munkáiban. A kötet első…
FIVÉREK – NŐVÉREK[1] A szerző pszichoterápiákban, elsősorban pszichoanalízisek folyamatában figyelt fel először a különnemű testvérkapcsolat sajátságos minőségére és szégyenérzést kiváltó hatására. A téma elméleti megközelítését a pszichoanalízis teoretikus bázisán végzi el, miközben pszichoterápiás gyakorlatban megfigyelt jelenségekre támaszkodik, valamint a témában egyetemi hallgatók által végzett kutatásokra, amelyeknek irányítója volt. Felveti a kérdést, miért szorult a téma a pszichoanalitikus kutatások peremére, valamint ezzel összefüggésben azt, hogy milyen dinamikai sajátosságai vannak a különnemű testvérkapcsolatnak. Legfőbb célja, hogy bemutassa a gyermekkori testvérkapcsolat lelki fejlődésben elfoglalt helyét, és felfedje a gyermekkori kapcsolatnak azt a sajátosságát, amely megkülönbözteti a felnőttkoritól. A mondanivaló elméleti keretét a francia pszichoanalitikus, F. Dolto testkép koncepciója és Winnicott játék-elmélete képezik. A testvérek Nagy Játékát, azaz a játék-világ fantázia-köziségét pszichoterápiás esetek mutatják…
ÁLOM-MUNKA ÉS AZ ÁLMOK FUNKCIÓI PSZICHOTERÁPIÁBAN ÉS PSZICHOANALÍZISBEN[1] Bevezetés Az utóbbi évtizedekben a neuropszichiátria többet foglalkozott az álmokkal, mint a pszichoanalízis. Az agykutatók bebizonyították, hogy az álmok nem csak az alvás REM-szakaszában jönnek létre, hanem azon kívül is, és befolyásolják az álmok minőségét, fenomenológiai jellegzetességeit (Simor 2007). Fonagy (2004) úgy véli, az álmok bordeline személyiség szerveződés esetében kezdetleges mentalizációs funkciót is betölthetnek. Az újabb neuropszichiátriai és neuropszichológiai kutatások nem mondanak ellent Freud (1900/1985) elgondolásának, amely szerint a tudattalanhoz vezető „királyi út” az álmokon keresztül vezet. Az említett kutatások kiemelik a fantázia szerepét, amellyel a negatív érzelmek kezelhetőkké válnak, s amelyek révén az álom rémületet keltő történései is megszelídíthetők (Simor i.m.). Az álom köldöke Vergilius Aeneiséből választott mottóval bocsátotta útjára Freud…